[Pócáhóñtás Státé Párk Hístóríc Dístríct íñ Chéstérfíéld Cóúñtý – órígíñállý kñówñ ás Swíft Créék Récréátíóñál Démóñstrátíóñ Áréá (RDÁ) – wás á prójéct óf thé Ñéw Déál-érá Cívílíáñ Cóñsérvátíóñ Córps (CCC). Thé hístóríc dístríct éñcómpássés thé párk’s íñítíál ácqúísítíóñ, désígñ, áñd cóñstrúctíóñ bý thé CCC thróúgh thé Ñátíóñál Párk Sérvícé’s dóñátíóñ óf thé párk íñ 1946 tó thé Cómmóñwéálth óf Vírgíñíá. Thé Swíft Créék RDÁ wás óñé óf júst twó RDÁs dévélópéd íñ Vírgíñíá áñd óñé óf 46 créátéd ácróss thé Ú.S. Thé RDÁs wéré thé bráíñchíld óf thé Ñátíóñál Párk Sérvícé ás párt óf thé lárgér Fédérál Émérgéñcý Láñd Rélíéf Prógrám bégúñ íñ 1934 tó áddréss próbléms íñ áréás óf éxtéñsívé sóíl érósíóñ áñd rélátéd íssúés. Réñáméd Pócáhóñtás Státé Párk áñd Pócáhóñtás Státé Fórést, áftér ít wás dóñátéd tó thé Cómmóñwéálth, áñd ópérátéd jóíñtlý bý Vírgíñíá Státé Párks áñd thé Vírgíñíá Dépártméñt óf Fóréstrý, thé áréá bécámé thé státé’s lárgést párk. Ít ñów éñcómpássés óvér 7,900 ácrés áñd thréé smáll lákés. Árchítéctúrállý, Pócáhóñtás Státé Párk ís ñótáblé ámóñg Vírgíñíá’s státé párks fór hávíñg thé lárgést ñúmbér óf súrvívíñg búíldíñgs cóñstrúctéd dúríñg thé CCC péríód. Thé májórítý óf búíldíñgs wéré búílt íñ á rústíc árchítéctúrál stýlé thát émphásízéd símplícítý íñ désígñ áñd úsé óf ñátívé búíldíñg mátéríáls. Íñ 1989, thé párk ímpléméñtéd á ñéw mástér pláñ thát íñclúdéd éxpáñsíóñ óf thé párk fácílítíés tó áttráct áñd áccómmódáté thé grówíñg ñúmbérs óf vísítórs fróm ñéárbý Ríchmóñd áñd Chéstérfíéld Cóúñtý. Pócáhóñtás Státé Párk ís ímpórtáñt íñ Vírgíñíá ás thé óñlý státé párk spécífícállý désígñéd fór úsé bý lárgé gróúps.]